A magyar nyelv és  tanítása  

                              irodalom

A  személyiségfejlesztésben  kiemelt fontosságúnak  tartjuk  a   nyelvi   kommunikáció   és   az   információs műveletekkel összefüggő képességek fejlesztését. A tanulás folyamatában kiemelten kezeljük a gondolkodási műveletek elsajátítását, az önfejlesztést, az alkotó munka iránti igényt, a kritikus, tárgyilagos magatartásformák kialakítását. A tanítás-tanulás folyamatában az érdeklődés és képességfejlettség alapján a differenciált képzést szorgalmazzuk. A tanár szerepe a hagyományostól eltérő, elsősorban a tanulás irányítására szorítkozik.

A nyelvi ismeret minden további ismeret alapja, feltétele. Az anyanyelvi és irodalmi műveltséget az iskolának kell megalapoznia és folyamatosan fejlesztenie. A nyelv segítségével közli az ember a gondolatait, ért meg másokat, szerzi ismereteit, a nyelv teszi lehetővé, hogy társadalomban éljen.

Az alsó tagozaton fejlesztő munkánk első lépése az eltérő személyiségű és eltérő képességű tanulók alapos megismerése, fejlettségük vizsgálata annak érdekében, hogy a képességeik kibontakoztatását tervszerűen irányíthassuk. Pedagógusaink mind a taneszközök, mind a módszerek terén széles körű tanári szabadságot élveznek. Ennek következtében az alsó tagozat minden évfolyamán egy-egy osztályban - a tanító szabad választása alapján - a Zsolnay program és módszer szerint folyik a nyelvi-irodalmi képzés. Egy osztályban a Nemzeti Tankönyvkiadó, a többiben az Apáczai Kiadó taneszközeit használjuk. Ez utóbbit az első osztályban azért kedvelik pedagógusaink, mert a jól bevált, „hagyományos" hangoztató-elemző-összetevő módszeren alapul.

Ez a sokszínűség a munkaközösségen belüli tapasztalatcserét, az egymástól való tanulást, mint a továbbképzés egyik formáját is segíti. Hisszük, és tapasztaljuk is, hogy a tanítás színvonalát, eredményességét a pedagógus személyisége, szakmai felkészültsége határozza meg.

A képességfejlesztés hatékonyságát néhány évvel ezelőtt a csoportbontások segítették. Az óraszámok kényszerű csökkentése miatt az elmúlt 2 évben erről a lehetőségről le kellett mondanunk, így mind nagyobb hangsúlyt kap a differenciálás, a feladatok játékossága, sokszínűsége, gondolkodtató jellege, eltérő nehézségi foka. Széleskörű, változatos ismeretanyag biztosításával, a verbális kommunikáció előtérbe helyezésével valósítjuk meg a személyiségfejlesztést és a közéletiségre nevelést.

A heterogén összetételű osztályokban a tehetséges tanulók gyorsabb ütemű, szélesebb körű fejlesztését, a lassabban haladók felzárkóztatását egyéni foglalkozással valósítjuk meg.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a hagyományos – írás, olvasás, fogalmazás, irodalmi ismeretek – tananyag iránti érdeklődés felkeltésén túl tanulóinkat motiváljuk a különféle versenyeken való részvételre, a szereplésre is. Ebben a munkánkban szinte kimeríthetetlen lehetőséget nyújt számunkra a drámapedagógia, a különféle háziversenyek – nyelvtan, helyesírás, szépírás -, a Gárdonyi napi vetélkedők, az ünnepi műsorok, a tanórán kívüli művészeti, kulturális programok. Rendszeresen igen sikeres szereplői vagyunk a városi, megyei vers- és prózamondó, mesemondó versenyeknek. Alsó tagozatos tanulók számára kevesebb lehetőség van az országos szintű nyelvi versengésre. Elsősorban a Szivárvány országos nyelvész és levelezős versenyeken veszünk részt szép sikerrel. Az országos Bendegúz NyelvÉsz verseny döntőjében évről évre 2-3 alsós tanulónk végez az 1-5. hely valamelyikén.

Felső tagozaton is érvényesítjük a pedagógusok szakmai, módszertani szabadságát, valamint a taneszközök megválasztásának lehetőségét. Az irodalom ismeretanyagát egy osztályban a Dinasztia Kiadó tankönyveiből sajátítják el tanulóink, a többiben a Nemzeti Tankönyvkiadó Alföldy Jenő által írt tankönyveit használjuk. Magyar nyelvből kissé színesebb a palettánk, három különböző könyvcsaládból tanítunk, mert minden pedagógus a személyiségének, beállítódásának, stílusának legjobban megfelelő taneszközt és módszert alkalmazza.

Az 5. osztályokban a tanulókat új tanárok tanítják, ezért a tanulók megismerésére nagy gondot fordítunk. Az alsó és felső tagozat közötti átmenet problémáit, nehézségeit szakmai tanácskozáson oldják meg kollégáink.

Csoportbontásokat az órakeret nem tesz lehetővé, viszont a differenciálással nagyobb hatékonyságot érhetünk el, hiszen a tanulók önálló tanulási képessége a felső tagozatra magasabb szintű. Tehetségfejlesztő rendszerünk pedagógiai törekvéseinek középpontjában a felső tagozaton is a képességfejlesztés áll. Ennek megfelelően az emlékezet jellegű tanulás helyett a logikai összefüggésekre épülőt szorgalmazzuk.

A mai gyerekekre a túlzott képfogyasztás, vizuális és elektronikus bűvölet - tv, mozi, számítógép, mobiltelefon, játékgépek - jellemző. Ellensúlyozására tanulóinknál szorgalmazzuk a rendszeres színházlátogatást. A médiumokból árad a kész képi információ. A „nézőnek” nem kell „dolgoznia”, mert helyette a kép kiemel, hangsúlyoz, némaságra kárhoztat, tálcán nyújtja a „megoldást”, nem kell megdolgoztatni a fantáziát, a képsorok sebessége miatt nincs is rá ideje. Az egyes tanulók beszédükben is követik ezt a felgyorsulást, hadarnak, szókincsük szegényes, olvasásuk nehézkes. Sem beszélőként, sem hallgatóként nem figyelnek környezetükre.

Régóta él az a téves nézet - és sajnos mára ismét divatossá vált - , hogy az iskolában kell megtanulni mindent, otthon pedig pihennie kell a tanulónak. Az olvasás terén ez semmiképpen sem helytálló. Valljuk, hogy gyermeknek napi rendszerességgel kell olvasnia, és környezetéből is ezt kellene tapasztalnia ahhoz, hogy biztos, szövegértő olvasásra tegyen szert. Ezért a szülői házzal való jó kapcsolatot igen fontosnak tartjuk a nyelvszemlélet, a stílus alakítása, az esztétikai ízlés befolyásolása, a nyelvi magatartás finomítása, az alkotóképesség, a kreativitás fejlesztése érdekében.

Az irodalmi művek tekintetében az a célunk, hogy az ösztönös tetszés szintjétől eljuttassuk tanulóinkat a tudatos műélvezés szintjére, hiszen a művészetek, az irodalom mintát jelentenek az élethez. Ennek feltétele a pedagógusaink magas szintű műelemző képessége, melyet rendszeres továbbképzéssel, szakmai megbeszélésekkel folyamatosan fejlesztünk. Elvárjuk pedagógusainktól, hogy egész személyiségük tükrözze a műveltség igényét, szeretetét, fontosságát.

Törekszünk arra, hogy tanulóinkban az önálló ismeretszerzés, a kommunikáció, a szereplés iránti vágyat ne csak felkeltsük, hanem ki is elégítsük. Ennek formái:

• házi szaktárgyi versenyeket tartunk az egyes évfolyamokon
• alkalmat teremtünk a nyilvános bemutatkozásra (karácsonyi műsor, iskolai rendezvények, jeles történelmi események)
• folyamatosan felhívjuk figyelmüket a pályázatokra, versenyekre

Helyi szervezésű versenyeinken számos diákunk szívesen vesz részt. A legjobb eredményt elért tanulók a felmenő rendszerű versenyeken mérik össze tudásukat más iskolák tanulóival.

Sikeres szereplésük érdekében nem csak a felkészítésükre törekszünk, hanem a mindennapi munkánkban is alkalmazzuk a szituációs gyakorlatokat, az önismereti játékokat, a gondolkodtató változatos feladatokat, a metakommunikáció nyújtotta lehetőségeket, a helyes vitamódszerek bemutatását. Arra törekszünk, hogy diákjaink a különböző helyzetekben kulturáltan fejtsék ki véleményüket, tudjanak érvelni, meggyőzni másokat, de képesek legyenek az értelmes kompromisszumokra is.

vissza az elejére

Matematika- és logikaoktatás

Iskolánk 1989-ban indította el helyi kezdeményezésre tehetségfejlesztő programját. A matematikát tanítók kezdet óta aktívan vesznek részt ebben az összetett, kevés múlttal rendelkező tehetségkutató és gondozó programban. A szakirodalom tanulmányozása, a lehetőségek felmérése és a program megvalósítása éveket vett igénybe. A tehetség kibontakoztatásának feltételei: az adottságok, a helyes értékrend, a kellően felkészült pedagógusok, az iskolán belül meglévő keretek, támogatások, a helyes szemlélet és az alkalmas tanítási módszerek.

A matematikával kapcsolatos adottságok már az alsó tagozatban feltűnnek, ezért munkánkban nélkülözhetetlen a tanulók alapos megismerése. Tervszerű munkát igényel a tehetséges tanulók érdeklődésének felkeltése, az érdeklődés felszínen tartása, a matematikai tevékenység orientálása, a sikerélmény nevelő hatásának kiaknázása.

Milyen volt, és milyen most iskolánk matematika tanítása?A különböző képességű tanulók számára a mi iskolánkban is többnyire hagyományos órakeretben kell biztosítani, hogy mindenki a saját képességének megfelelő tempóban és fokig jusson el matematikai ismereteiben. Ezt csak a folyamatos órai differenciálás, a menet közbeni többszöri szelekció és a felzárkóztatás lehetősége biztosítja.

Amíg a KFA anyagilag is támogatta az iskola pályázatát, lehetőségünk nyílt több évfolyamon is csoportbontásokra. Így 4 éven keresztül iskolánkban olyan nívó csoportokat alakítottunk ki, amely mind a különböző képességű tanulók, mind a pedagógusok számára kedvező volt. A jó csoportokban az optimum szintet, az átlagosnál gyengébb csoportokban pedig a stabil minimum szintet tudták teljesíteni tanulóink.

Az utóbbi években az iskola kénytelen a meglévő és előírt órakerettel gazdálkodni, ezért próbálkoztunk olyan csoportbontással, amely nem növeli a túlórakeretet. A 7. és 8. osztályosokat 3-3 csoportra osztottuk, amely csoportokat a képességek, az előző évben nyújtott teljesítmények és továbbtanulási irányultságuk alapján alakítottuk ki. Mindegyik csoportnak biztosítottuk az átjárhatóságot. Miután kedvező tapasztalatokat szereztünk, továbbra is így szeretnénk a csoportbontásokat megvalósítani.

Az egy évfolyamon tanító pedagógusok folyamatos szakmai együttműködésének szükségességét igen fontosnak tartjuk. Ugyan az osztályok és az osztályon belüli gyerekek képességei különbözőek, mégis úgy véljük, hogy azonos körülményeket, azonos teljesítményeket azonos mércével kell mérnünk. A témazáró feladatsorokat évek óta gyűjtjük, minden évben bővítjük, és lehetőleg azonos időben íratjuk. Az értékelés és a pontozás mindig a közös megbeszéléseket követi. Az iskolaszintű méréseket minden év májusában végezzük, és a számolási alapkészségeket valamint a gondolkodási képességeket vizsgáljuk. A gyerekek tudását vagy matematikai tudásuk hiányosságait mérve reális képet kapunk egyrészt az eredményességről vagy eredménytelenségről, másrészt a gyerekek képességeiről is. Ez a mérés mindig meghatározza további feladatainkat is.

Milyen volt és milyen most iskolánk logika oktatása?

Az 1992/93-as tanévtől évfolyamonként csak 1-1 osztályban (a volt „tehetségfejlesztő osztályokban”) a matematika órán kívül heti 1 órában logika órákon fejlesztettük tanulóink problémamegoldó gondolkodási képességét. A matematikai képességek kialakulását a logikai jellegű gondolkodás készíti elő. Többéves megfigyelésünk tapasztalatai mutatják, hogy e fejlesztés minden más tantárgy tanulásához kiváló segítséget nyújt.

Ezeknek az óráknak a népszerűségét bizonyította az is, hogy szülői kérésre 1997-től minden alsó tagozatos osztályban, a felső tagozaton kezdetben évfolyamonként egy, ettől a tanévtől kezdve pedig az 5. és 6. évfolyamon minden osztályban logika órákon fejlesztjük gyermekeink logikai képességét. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy logikafejlesztő programunkban vigyázzunk a tanulók önállóságának megőrzésére, hagyjuk a gyerekeket önállóan gondolkodni, biztosítsuk, hogy a legelső lépéseket - minél több új feladatnál - teljesen önállóan tegyék meg.

Milyen órakereten kívüli szakkörök, házi versenyek voltak és vannak jelenleg is az iskolánkban?

Tanulóink nagy részére jellemző, hogy az átlagosnál jobb képességűek, jó vagy kiemelkedő matematikai adottságokkal rendelkeznek. A program bevezetése óta minden évben legalább 2 matematika szakkört indítottunk, és ezt mindig az adott évfolyamon tanuló gyerekek képességei határozták meg. Ebben a tanévben az 5. és 6. osztályos tanulók részére szerveztünk matematika szakköröket. A szakkör résztvevőinek kiválasztása többnyire szaktanári javaslatra történik. A „kiválasztottak” jellemzői, hogy az átlagos képességűeknél jobb adottságokkal rendelkeznek.

A szakköri programtervezeteket az alapkészségek, az életkori sajátosságok és a gyerekek matematikai ismereteinek figyelembevételével készítjük. A személyiségfejlesztést szem előtt tartva a programba koncentrációs gyakorlatokat, kreativitást igénylő játékokat és olyan feladatsorokat tervezünk, amelyekben az egészséges versenyszellemet, gondolkodási módjukat, megoldási módszereiket, logikai műveletekben való jártasságukat, logikailag helyes következtetésre való képességüket és bizonyítási igényüket fejleszteni lehet. Az ilyen kiscsoportos munkában lehetőség nyílik arra is, hogy gyakoroltassuk a rendezett, megfelelő külalakú írásbeli gondolatrögzítést, és segíteni tudunk a kifogyhatatlan ötletek tömör, lényegre törő leírásának megtanulásában is. Általában ezek a gyerekek elutasítják a sablon megoldásokat, keresik a többféle megoldási módot, tudnak érvelni, kérdezni, indokolni, átfogalmazni, és a legszebb megoldásnak örülni.

A 7-8. osztályosok részére középiskolai előkészítő tanfolyamot indítunk. A 15-18 tanuló már konkrét céllal, a sikeres felvételi érdekében mélyíti a korábban tanultakat, rutint szerez az eddigi felvételi feladatok megoldásával a feladatmegoldásban.

Házi feladatmegoldó versenyeket is indítunk, mert úgy gondoljuk, hogy tanulóinknak igényük van olyan plusz lehetőségre, ahol részben a probléma megoldási készségüket fejleszthetik, részben sikerélményhez jutnak. Ebben a versenyben tanulóink 10-15%-a vesz részt. Nagyon fontosnak tarjuk, hogy ezen nem csupán a kiemelkedő vagy jó képességű tanulók vehetnek részt, hanem bárki, aki kedvet érez a feladatmegoldásokhoz. A gyerekek korosztálytól függően 5-8 feladatból álló feladatsort kapnak 4 hetes időszakokra. A feladatsorok összeállításánál törekszünk arra, hogy a hagyományos elemi matematika területei mellett olyan érdekes és gondolkodtató, matematikai problémát is tartalmazó feladatokkal találkozzanak a gyerekek, amelyek szokatlan megoldást igényelnek. A tanulókat többnyire ezek a feladatok motiválják, és érdeklődésüket növelik. A megoldásokat szép külalakkal, tömören és lényegre törően kérjük, ezzel próbáljuk őket arra késztetni, hogy gondolataikat írásban is pontosan rögzítsék. Minden feladatot pontozunk. A feladatsorok beadása után a gyerekek megismerkednek a helyes megoldásokkal és az elért pontszámokkal. A tanév végén a pontozásos verseny első három helyezettjét könyvekkel jutalmazzuk a tanévzáró ünnepélyen.

                                                               Bálint Csabáné

                                                                                       igazgatóhelyettes

vissza az elejére

Az idegen nyelv tanítása iskolánkban

Az idegennyelv-oktatásunk célja a mindennapi életben jól alkalmazható idegennyelv-tudás biztosítása diákjaink számára. Számtalan olyan helyzet van, amelyben idegennyelv-tudás nélkül nem vagy csak alig lehet boldogulni. Ezért ma igen magas a nyelvtudás társadalmi értéke.

Az iskolai nyelvoktatás célját a NAT és a kerettanterv is megfogalmazza: a tanulóknak használható szintű nyelvtudást kell biztosítani, amely egyben személyiségük fejlesztéséhez is hozzájárul. Ezek a célok mindenki számára szükségesnek tartott nyelvtudást írnak le.

Az idegennyelv-tudás ma és jövőben még inkább megnöveli a munkavállalók esélyeit a munkaerőpiacon, ezért a szülők joggal várják el a közoktatástól, hogy gyermekeik annak keretén belül jussanak értékelhető és hasznosítható idegennyelv-tudáshoz. Ezért fontosnak tartjuk, hogy privát órák, tanfolyamok megfizetése nélkül, tanórai keretben, emelt szintű oktatásban és csoportbontásban megteremtve a kedvező feltételeket fejlesszük tanulóinkat.

Elmondhatjuk, hogy iskolánkban sikeresen tanulják diákjaink az angol és a német nyelvet.

Tapasztalatunk szerint 1. osztályban egyre többen választják az angolt.

Az idegen nyelvet alsó tagozaton heti 2-4, felső tagozaton heti 3-5 órában tanulják gyermekeink, hiszen oktatásunk egyik kiemelt területe a nyelvtanulás.

Nyelvvizsgákról

Iskolánkban immár hagyomány, hogy az idegen nyelvet heti 5 órában tanuló diákok alapfokú nyelvvizsgát tesznek. Ez mind a diákok, mind a pedagógusok részéről sok időt, energiát és munkát igényel, de mindez meghozza gyümölcsét. Arra is módot ad, hogy a gyerekek tapasztalatot gyűjtsenek a vizsgahelyzetekről, felkészüljenek a középfokú nyelvvizsgára.

Eredmények igazolják munkánk hatékonyságát, és objektív képet adnak a diákok nyelvtudásáról.

vissza az elejére

Iskolánkban folyó környezetvédelmi tevékenységek

„Csak az utóbbi években ébredünk tudatára annak a katasztrofális hatásnak, amely az ember cselekedeteinek nyomán környezetünket és a Földet megosztó állatokat, növényeket éri. Bizonyos, hogy ugyanez a tetterő és tudás az általunk – oly sokszor figyelmetlenül és akaratlanul - okozott károk helyreállítására is fordítható.”

Napjainkban egyre többen ismerik fel, hogy szükséges és fontos a környezetünk védelme. Mi, pedagógusok is úgy gondoljuk, hogy gyermekkorban kell elkezdeni a környezeti nevelést, hogy majd felnőttként környezetet védő, óvó emberként éljenek.

Iskolánkban több éves hagyománya van a környezetvédelmi akciókban való aktív részvételnek.

Arra törekszünk, hogy tanulóink ne csak passzív szemlélői, hanem cselekvő résztvevői legyenek ezeknek a programoknak. Felhívjuk figyelmüket a káros környezeti hatásokra, és ösztönözzük őket arra, hogy otthon és iskolánkban is bekapcsolódjanak a környezetvédelembe.

Iskolai környezetvédelmi akcióink:

1. 1984 óta évente két alkalommal szervezünk papírgyűjtést
2. 8 éve kapcsolódtunk be a KOMSZOL által meghirdetett használt elem gyűjtésébe, azóta iskolánk szinte mindig az első vagy a második helyen végzett. Született egy hangulatos díjnyertes pályamunka is: Pisti és az elemek címmel.
3. A Kommunális Szolgáltató városunkban bevezette a szelektív hulladékgyűjtést, melyhez mi is csatlakoztunk. Tanulóink lelkesek, de a céltudatosabb működtetéshez még időre van szükség.
4. Kapcsolatba kerültünk az ÖKO-PANNON Kht.-val, a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos módszertani segédanyagukat osztályfőnöki órákon próbáltuk ki. Így játékos formában ismerkedhettek meg tanulóink a szelektív gyűjtés fontosságával.

Az ÖKO-PANNON Kht. támogatásával budapesti kirándulás keretében üzemlátogatáson vehettek részt diákjaink. A Dunapack újrahasznosító üzemében eljárásokat ismerhettek meg, maguk is láthatták, mit lehet újonnan készíteni a szelektíven gyűjtött hulladékból.

Rendszeresen részt veszünk országos, területi, megyei és városi környezetvédelmi vetélkedőkön. A feladatlapok kitöltésével, a kiselőadások tartásával, a terepgyakorlatokkal sok hasznos ismeretre tettek szert tanulóink.

Igen szép sikereket értek el tanulóink a következő versenyeken:

-     Sajó Károly országos környezetvédelmi vetélkedő

-          Paracelsus környezet egészségügyi verseny

-          Cuire környezetvédelmi vetélkedő, amelyen több csapattal is indultunk. A területi fordulón nyolcadikos csapatunk első helyezést ért el.

-          A „Közös jövőnk” megyei versenyen két éve veszünk részt. A vizek és a talaj szennyezésének forrásairól, okairól, következményeiről írtak pályamunkát diákjaink, és előadást is tartottak.

-          A Komplex természettudományos vetélkedőn 5 éve rendszeresen indulunk. A megmérettetéseken szép sikerrel vett részt Markó Roland, Milley György, Kelemen András, Steixner Zsófia és Udvardi Attila.

Jó kapcsolatot alakítottunk ki a REFLEX Környezetvédő Egyesülettel. Osztályfőnöki órákon előadásokat tartanak környezetvédelmi témákról, szóróanyagokkal segítik a munkánkat, pályázatokon való részvételre ösztönzik tanulóinkat.

Nagy lelkesedéssel vesznek részt tanulóink több, általuk meghirdetett akción, pályázaton, így pl.: a Tájsebészeti programon, ahol az illegális szemétlerakók feltérképezése, hulladéktérkép készítése a gyerekek feladata. Munkájukat fotókkal is illusztrálni kellett. Másik érdekes pályázatunk a „Hulladék, és ami lehet belőle” című volt.  A gyerekek meglepő ötletekkel álltak elő, hogy mire lehet felhasználni, és hogyan lehet újrahasznosítani a kidobásra szánt szemetet, papírt.

A „Barátunk a természet”, a „Természet és én”, a „Környezetvédelem gyerekszemmel”, a „Mi lenne a Földön víz nélkül?”, a „Szeméten nem terem virág”, a „Lakóhelyünk és a lakótelep környezetvédelmi problémái” című pályázatokon országos 1. és 2., valamint megyei 1. helyezett pályamunkákat készítettek diákjaink. Az elmúlt években Nagy Tamás, Gellér Orsolya, Rácz Lilla, Wunder Judit, Fehér Tímea több alkalommal is igen tartalmas pályázattal kiváló országos helyezést ért el.

Miklósy Boglárka olyan remek pályamunkát készített „Mentsük meg a Szigetköz élővilágát” címmel, hogy a Parlamentben rendezett konferencián szóban is előadhatta.

Továbbra is folyamatosan figyeljük a különböző szervezetek által meghirdetett pályázatokat, mert a környezeti nevelést fiatal korban kell elkezdeni. Aki megismeri, megszereti a természetet és az épített környezetet, az meglátja annak szépségét is, az óvni fogja, védeni, és az utókor számára megőrzi a szűkebb és tágabb környezet értékeit is.

„A természet hatalmas, az ember parányi, ezért talán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel.” (Szent-Györgyi Albert)

                                                                                    Csutak Zsuzsanna

                                                                                          földrajztanár

vissza az elejére